Nos, elérkezett az Olvasás 7 Hetének második hete. És bár sajnos ezúttal kicsit megcsúsztam, hiszen már vasárnap van, semmiképp sem akartam kimaradni.
Szóval akkor érkezzen a bejegyzés! :)
Könyvtár vagy könyvvásárlás?
Erre a kérdésre egyetlen szóval tudok válaszolni: mindkettő. Mert mindegyiknek megvannak az előnyei, és szerintem nem kell választani, hanem egyszerre lehet csinálni mindkettőt. Sajnos manapság elég drága mulatság, ha az ember szeret olvasni. Sajnos én sem tudok megvenni minden regényt, amit szeretnék elolvasni, és ilyenkor hová megyek? A könyvtárba! Sajnos sokszor várni kell egy-egy kötetre, és úgy kell vadászni, hogy megszerezhesse az ember, de megéri. Viszont vannak könyvek, amiket egyszerűen nem tudnék nem megvenni. Ezek azok, amiket időről-időre előveszek, belelapozok, elolvasom a kedvenc részeim, vagy csak egyszerűen gyönyörködök abban, milyen szép is a könyvespolcom. Amikor rájuk nézek, mindig átjár a szeretet.
Ha pedig kutatásról beszélünk, akkor nem is kérdés, hogy könyvtár. Nagyon jó, ha az embernek sok könyve van otthon, és ha valamilyen kérdésre keresi a választ, van hová nyúlni. De sajnos nem tehetjük meg, hogy minden egyes kutatási kérdésnél megvegyük a könyveket, amik a témában íródtak. És sokszor a keresett könyvet már nem is lehet kapni. Ilyenkor jön a mentőöv, egy zug, ahol a legnagyobb az egy négyzetméterre jutó hasznos információk aránya: a könyvtár. Akármekkora magánkönyvtárral rendelkezik is valaki, egy jó könyvtárral nem veheti fel a versenyt. Ezt már Alexandriában is tudták... :D
E-book vagy könyv?
Azt hiszem, a válaszom lassan kezd olyan formát ölteni, hogy azt hiszitek, ezen a héten nem is tudok más szóval válaszolni, mert erre is csak azt tudom mondani, nálam mindkettő. Ahogyan már előbb is kifejtettem, sajnos nem tudok minden könyvet megvenni, ami érdekel, ilyenkor elolvasom e-bookban, és ha annyira tetszik, úgyis összespórolom a pénzt, hogy megvegyem. Ami még nagyon jó az elektronikus könyvekben, hogy ha az embernek van e-book olvasója, vagy van nála egy laptop, akkor bármilyen távolságra magával viheti személyes gyűjteményét.
Viszont számomra sem kérdéses, hogy a valódi könyvhöz fogható élményt egy elektronikus változat nem tud nyújtani, hiába a lapozós animáció. Amikor az ember a kezébe vesz egy könyvet, megforgatja, átpörgeti a lapokat, megszagolja, tapintja, belelapoz, beleolvas, ahhoz fogható élmény nincsen. A valódi könyvek válhatnak igazi társakká a magányos órákban, a zsúfolt villamoson vagy metrón. Ők azok, akikkel kiülhetsz az udvarra nyáron, vagy a kandalló elé télen egy pohár jeges vagy forró teával. Egy hús-vér, vagyis inkább papír-tinta könyv nyújtja csak az olvasás igazi élményét.
Ezért én hiszem, hogy soha nem fogja kiszorítani a papírváltozatot az elektronikus. Mert nem ugyanaz a kettő funkciója, bárki bármit mond. Szóval, ha választanom kell: passz ide egy jó kis félfamentest! :D
Milyen rendszer alapján rendezi a könyveit?
Erre a válasz egy határozott semmilyen. Ami persze így nem teljesen igaz, de nem vagyok egy afféle ABC rendben sorakozzanak a könyvek a polcon típus. Az otthoni polcok szépsége az érzelem. Az, hogy nem valami séma szerint rendezi össze az ember, hanem úgy, ahogy éppen jön. Legalábbis rám ez jellemző. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs semmilyen rendszer a polcomon, mert van. A sorozatokat szeretem egymás mellé tenni, illetve ugyanazon szerzők könyveit is, de ennyi. A többinek csak a kreativitás szab határt! Melyik könyvet szeretem jobban? Az kerüljön olyan helyre, ahol sokszor látom. Szín szerint rendezzem? Nem. Az kizárt. Olyan jó ránézni a polcra, ha színkáosz uralkodik.
Sorozatok: Olvas-e, gyűjt-e sorozatokat?
Ez nem is kérdés. Igen. Mániákus gyűjtögető vagyok. A legjobban azok a karakterek és történetek nőnek hozzám, akiket/amiket több részen keresztül követhetek. Persze ez nem mindig igaz, de nagyrészt jellemző. És a várakozás ezt az érzést csak tovább fokozza: a teóriagyártás, az elvonási tünetek miatti újraolvasások... Megfigyelhető, hogy igazán nagy rajongási hullám a sorozatokat kíséri. Persze nem a hatszáz részes szappanoperaszerű sorozatokra gondolok, amik soha nem akarnak véget érni.
Harry Potter, Twilight, The Mortal Instruments, Eragon, Percy Jackson, Hunger Games, Temeraire, A neveletlen hercegnő naplója, Mediátor, Hívószám 1-800, Fekete Tőr Testvériség, Sötét Vadász sorozat, hogy csak néhányat említsek a csodák közül. Remélem, még sok olyan élmény vár rám, mint amikor ezeket olvastam. Mert ezek a történetek halálomig, vagy talán még azután is kísérnek az utamon, mindig a barátaim maradnak, átsegítenek a nehéz órákon.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése