Jay Crownover: Rule - Véleményem
Sokat gondolkoztam rajta, hogy írjak-e erről a könyvről vagy ne. De aztán úgy döntöttem, miért is ne?
Jay Crownover számomra teljesen ismeretlen, igazából a new adult könyvek között keresgélve találtam rá a
Rule-ra, és láttam, hogy különálló történetekből készült sorozat, sokan dicsérték a pasi főhőst, gondoltam, miért is ne?
És tulajdonképpen nem bántam meg, de azért nem adnék neki öt csillagot.
A történetet két szemszögből ismerjük meg, Shaw és Rule szemszögéből. Rule-nak volt egy ikertestvére, Remy, aki három évvel azelőtt halt meg, miközben Rule-ért indult egy buliba kocsival. Baleset volt, de édesanyjuk Rule-t hibáztatja, és képtelen neki megbocsátani, amit tett. A baleset az egész családot sokként érte, a legidősebb testvért, Rome-ot, aki seregben szolgál és az édesapjukat. A család szépen lassan kezdett széthullani, egyetlen dolog tartotta meg őket össze: Shaw. Shaw Remy legjobb barátja volt, olyanok voltak, akik összenőttek, ezért is gondolta azt az egész család, hogy egy párt alkottak. Az Archer család pedig sokkal inkább Shaw családjává vált, mint a saját szülei, akik mással sem törődnek, mint hogy a lányuk gazdag férjet találjon magának. Shaw azonban világ életében Rule-ba volt szerelmes, és most is mindent hajlandó megtenni azért, hogy közelebb hozza a családjához a fiút.
Rule azonban köszöni szépen, nem kér az egészből. Egy tetoválószalonban dolgozik, és mindennek a tetejében természetesen az ő egész teste is tele van varrva, nem is beszélve a különböző helyeken felbukkanó piercingekről, és az állandóan változó színű punk hajáról. Rule ezzel igyekszik megmutatni a világnak, hogy ő akkor sem Remy, ha az egész családja azt várja tőle, hogy átvegye ikertestvére helyét. Szombatonként tudatlanságig issza magát, vasárnap reggel pedig újabb és újabb ismeretlen lányok ébrednek mellette az ágyában. Shaw pedig mindezt végignézi, mert ő az, aki minden vasárnap reggel ébreszti a fiút, és elrángatja a családi ebédre.
Egy ebéd azonban mindent megváltoztat. Amikor Rule édesanyja a szokásosnál is durvábban kikel magából Shaw választás elé állítja: hiába szeretik lányukként, soha többet nem hozza el Rule-t az ebédre, és ő maga sem jön, amíg nem változtatnak azon, ahogyan Rule-lal bánnak.
Rule és Shaw olyanok, mint a tűz és a víz, és bár úgy tűnik, a vasárnapi ebédekkel minden kapcsolat megszakad közöttük, mégis pontosan ez hozza őket egymáshoz közelebb.
Tudom, kicsit hosszan írtam le a sztorit, de elég sok minden történik benne, szóval ezzel tényleg nem árultam el túl sokat.
Vannak dolgok, amik nagyon tetszettek a történetben. Rule kifejezetten érdekes, nagyon ritkán olvasok olyan karakterekről, amilyen ő. Persze, gyakran kerülnek az utamba rosszfiúk, de Rule valahogy nagyon élethű volt, és bár ez az egész tetkó-piercing-punk haj dolog meglehetősen távol áll tőlem, de simán el tudtam hinni, hogy tetszene, ha szembejönne velem az utcán. Shaw valamivel gyengébb volt, de igazából őt is megkedveltem.
Viszont amikor ezek ketten együtt voltak... Te jó ég! Én ennyit szenvedő párost még komolyan nem láttam! És nem a külön-külön kis dolgaikkal, mert az teljesen érthető, hanem egymással! Még akkor sem tudtak dűlőre jutni, amikor épp nem volt semmi problémájuk! Együtt voltak, szétmentek, együtt voltak, szétmentek. Olyan apróságok tudtak problémát okozni, hogy az valami elképesztő! Miközben Shaw végig azt hangsúlyozza, hogy tudja, milyen Rule igazából, sokszor olyan, mintha nem értené meg őt. Persze ez fordítva is igaz, de... Szóval tényleg nagyon-nagyon sokat szenvedtek, ez volt az, ami nem tetszett annyira.
Gyakorlatilag már a 80. oldal táján úgy voltam vele, hogy mi a fene fog még történni itt 180 oldalon keresztül? Tulajdonképpen történtek dolgok, Remyvel kapcsolatban is kiderültek titkok, Shaw exe is problémát jelentett, meg ugye ahogy már írtam Rule és Shaw szenvedtek. És nem unatkoztam, de mégis kicsit úgy éreztem, hogy nagyon nyújtja az írónő, és talán jobb lett volna, ha 40 oldallal és egy szünettel kevesebb lett volna.
Szimpatikusak voltak a mellékszereplők is, ezért nagyon kíváncsi leszek a folytatásra is, a második részt szerencsére már olvashatom is. A következő párosok könnyen kitalálhatóak, de ettől független szerintem az ő történetük is érdekes lesz. És mivel ez a Marked Men trilógia, naná, hogy mind tetoválva lesznek!
És ha már tetoválás. Szeretném elmondani, hogy én soha nem akartam tetkót, de ebben a sorozatban kicsit betekinthetünk a kulisszák mögé, és egyre jobban kezdem megérteni a dolgot. Nem mondom, hogy rohanok tetkót csináltatni, de érdekes volt látni Rule és a tetoválásai viszonyát.
Ami a szexuális jellegű részeket illeti. Hát, elég részletesen le vannak írva. És pontosan abból fakadóan is, hogy kicsit nyújtva van a történet, kapunk mindent, szó szerint. És igen, intim piercinget is. Mégis csak Rule-ról van szó!
És el kell mondanom, hogy még mindig a három testvér nevén szórakozom! Rome, Remy és Rule! A szülők szerelmesek lehettek az ókori Rómába. Egy Romulusról, egy Remusról egy meg a birodalomról! xD
Ja, és még egy szó a borítóról. Na, Rule nem így néz ki! Finomra vették a figurát, Rule ennél durvább. Piercingje van a szájában és a haja olyan igazi punk, oldalt rövid, középen pedig fel van állítva. :D
Összességében tetszett, tényleg azért nem adnék csak neki 5 csillagot, mert túl sokat szenvedtek és kicsit rétestészta volt egy-két helyen.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése