Sziasztok!
Megkezdődött az első elődöntő, melyben Jem küzd meg Cortezzel! Szavazzatok az utolsó bent maradt Árnyvadászra!
Jem Carstairs
Innen ismerheted:
Cassandra Clare:
Pokoli szerkezetek sorozat
·
Clockwork Angel – Az angyal
·
Clockwork Prince – A herceg
·
Clockwork Princess – A hercegnő
Először feltűnt: Az angyal
Természetfeletti státusza: Jem
Árnyvadász, azaz félig angyal, félig ember, és az életét arra tette fel, hogy
megóvja a mit sem sejtő, ártatlan embereket a démonok és más gonosz lények
ellen.
Kampányának vezére: Deszy @
Árnyvadászok
Most hosszan
ecsetelhetném, hogy Jem mennyire jóképű, de szerintem nem ez az, ami
különlegessé teszi őt. Bár imádjuk a hosszú, finom érintésekre termett ujjait,
a viktoriánus úriemberek ruhája alatt megbúvó, rejtett izomzatot, a vágott,
sötét szemét, a különleges, fehér, már-már ezüstös haját, ami selymes, ha az
ember lánya belemeríti az ujjait, és az égetettcukor aromáját, ami körülveszi.
Ez mind Jem, és persze már ezekért is imádjuk. De külsejét tekintve bárki lehet
jó pasi, ahhoz, hogy valaki kiérdemelje az Álompasi címet, ennél több kell. És
Jemben megvan ez a több.
Szóval mitől lesz
Jem több, mint egy szép test?
Jem maga a jóság.
Minden tettéből sugárzik, hogy nem ártana senkinek. Tudja, hogy minden apró
cselekedetével befolyásolja mások életét, és arra törekszik, hogy segítsen és
védelmezzen. És ami még ennél is különlegesebbé teszi, hogy nem csak ő maga jó,
hanem mindenkiben képes meglátni a jót, még a legapróbb szikráját is, akkor is,
ha maga az ember sem hiszi el, hogy lehet benne jóság. Jem viszont képes
észrevenni még a düh és a harag legmagasabb fala és legjobb álarca mögött is.
„Mindig
úgy gondoltam, hogy az ember sosem tévedhet el igazán, ha tudja, mi van a
szívében.”
Kitárja a szívét
mindenki előtt, és ha rátalál valakire, akit igazán szeret, legyen az barát
vagy szerelem, akkor akár a végsőkig is képes elmenni, hogy megvédje őket. Igaz
és hűséges barát, romantikus és folyamatosan adni akaró szerelmes, aki
csodálatos kínai bókokat suttog a füledbe. Önzetlenül harcba indul, és bármit
megtesz, ha valakinek segítségre van szüksége.
A neveltetésének
és a betegségének köszönhetően pontosan tudja, mennyit ér az élet. Az
élet törékeny kincs, amire vigyázni kell, és aminek minden percét ki kell
használni, amíg lehet. Jem ennek megfelelően él.
Ebből fakad a bölcsessége
is. Olyan mélységgel viszonyul az élet és a halál, a jó és a rossz nagy
kérdéseihez, ahogy nagyon kevesen, főleg nem ilyen fiatalon.
"Akármi vagy is testben – szólt –, akár fiú, akár lány, akár erős, akár gyenge, akár beteg, akár egészséges, mindez sokkal kevesebbet számít annál, mint ami a szívedben van. Ha egy harcos lelke lakik benned, harcos vagy. Akármilyen színű, formájú vagy mintájú ernyő rejti is el, a fény a lámpa belsejében mindig ugyanolyan marad. Te vagy a láng!"
A végsőkig képes
remélni, mert hiszi, hogy az életben a rossz dolgok ellenére is a jók
kerekednek felül. És igazán, szíve mélyéből hisz: hiszi, hogy egy másik életben
majd újra találkozhat azokkal, akiket szeret, ezért hihetetlen türelemmel és
bátorsággal éli meg a betegségét.
Ha nem tudsz
hová menekülni, csodálatos kínai legendákat mesél neked, amitől hirtelen úgy
érzed, minden a helyén van az életedben.
De ha esetleg a
szavak mégis cserbenhagyják, a gondolatait dallamokba önti, hiszen igazi művész.
Ha egy érzelmet igazán át akar adni, előveszi a hegedűjét, és olyan muzsikát
varázsol elő a vonóval, hogy a legkeményebb szívek is megolvadnak.
„Egyszerűen
kezdte, lágyan, a vonója könnyen mozgott a húrokon, halk, harmonikus hangokat
csalogatva elő. A melódia átjárta, hűvös volt és édes, mint a víz, és
romantikus és kedves, mint a napfelkelte. (…) Jem egész teste a hangokkal
együtt mozdult, ahogyan elhajlott a hangszertől. (…) Szerelemről játszott és
veszteségről, hosszú évek csöndjéről, kimondatlan szavakról, el nem hangzott
eskükről.”
Az érettsége
ellenére mégis egy fiatal fiú, aki képes humorral elütni legjobb barátja
faragatlan megjegyzéseit, és visszavágni neki, amikor arra van szükség.
Jem nem egy
tüzes motoros srác, nem játssza a nagymenőt és nem akarja nők százait meghódítani.
Ehelyett mindig udvarias és lovagias, őszinte és szerény, törődik másokkal,
vigaszt nyújt a bajban. Végigsimít a lelkeden, mint egy puha szellő.
De hát a kezedet
sem lángoló tűz, hanem szunnyadó parázs fölött melengeted, nem igaz?
 |
| Amikor először látjuk... |
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése