Sziasztok!
Amikor kiírtam a Facebook oldalamon, hogy megyek a Műkori EB-re, ami végre megint Budapesten van (éljen!), megígértem, hogy írok beszámolót. Nos, tegnap megvolt az első kinti napom, a beszámolót pedig nem is tudom, hol kezdjem, még mindig annyira a hatása alatt vagyok...
Először is, csak hogy mindenki érezze, hogy miért volt életem legemlékezetesebb napja, kicsit muszáj írnom arról, hogyan is állok én a műkorcsolyával. Mivel anyukám nagy rajongó, minden évben néztük a koriversenyeket, de eleinte én magam nem voltam nagy rajongó. (Ha leszámítjuk Katarina Wittet, meg az ő főszereplésével készült Jéghercegnő filmet, amit imádtam! Azon nőttem fel, és soha nem felejtem el azt a jelenetet, amikor forgás közben átalakul a ruhája. De ezt most hagyjuk...) Amikor viszont 2004-ben Budapesten volt az Európa-bajnokság, hirtelen engem is beszippantott az egész világ. Sokakkal ellentétben nem annyira a női korcsolyázás, hanem a férfi! És nem csak a pasik miatt, hanem a félelmetes energia miatt, az óriási előadások miatt (ez még a Plushenko-Joubert-Lambiel korszak), a négyfordulatos ugrások miatt... Azóta mániákus korcsolyarajongóként éltem a világomat, bár kétségtelen, hogy a poszt-Plushenko és még inkább a poszt-Lambiel időszak azért megviselt. (Hármójuknak voltam ugyanis óriási rajongója.) Aztán szerencsére feltűnt Javier Fernandez, akkor még valahol a 18. hely környékén "botladozott", de emlékszem, már akkor mondtam anyának, hogy figyelje meg, ő még jó lesz, és azóta neki (is) drukkolok.
Tehát, lényeg a lényeg, nagy korirajongó vagyok. Így amikor megláttam a Metropol kishírei között, hogy itt lesz a 2014-es EB (ami ráadásul ugye az olimpia éve), akkor elhatároztam, hogy akármi lesz is, én erre bizony kimegyek. Aztán amikor végül megvettem a jegyeim, napokig boldogságburokban lebegtem, hogy tényleg sikerült.
Tegnap pedig meg is valósult az, amire olyan régóta vártam! Külön megható, hogy tulajdonképpen nem csak a Budapesti EB volt 10 éve, de én a korirajongásom kezdetének évfordulóját is most ünnepelhetem. És ennél szebben nem is tehettem volna!
Amikor végül ott álltam a jégpálya mellett, bevallom, még kicsit meg is könnyeztem a pillanatom. Egy álmom vált valóra, egy újabb. És amikor még azt is megláttam, hogy testközelből láthatom a versenyzőket, ahogyan az öltözőktől a pályára mennek, és onnan vissza, még jobban elcsodálkoztam, erre nem is számítottam. Konkrétan 2 perce voltam a SYMA csarnokban, amikor elsétált mellettem Regőczy Krisztina! El se akartam hinni. Aztán az ámuldozásom nem ért véget, ugyanis a nap folyamán egy-két méteres távolságban álltam Brian Joubert-től, Amodio-tól (vele még a parkolóban is összefutottam), Vernertől (akinek élőben láthattam a bemelegítését a kulisszák mögött) és Javier Fernandezzel még közös képem is készült. Néhány sorral alattam ült Sebestyén Júlia és még sorolhatnám...
A helyem is nagyon jó volt, láttam mindent rendesen, bár a délelőttre kivezényelt diákhadseregtől néha felment a vérnyomásom. Persze amennyire érdekelte őket a dolog, 3-kor (addig kötelező volt nekik ott maradni) leléptek, így végül is pont végignézték az ismeretlenebb versenyzőket, az utolsó 12 legjobb versenyzőt pedig nem látták... No comment.
Viszont ami az extra volt! A bemelegítés alatt odaállhattam a palánkhoz. Olyan közel, hogy csak centikre voltam a palánktól és így a versenyzőktől is. Ott ugráltak a szemem előtt, centikre tőlem, éreztem a jeget, hallottam a jeget felkarcoló korcsolyák gyönyörűséges hangját, közelről láthattam azokat a gyönyörű ruhákat! Elképesztő volt!
Drámából is akadt bőven, Joubert dupla esése, aztán a jégtáncosoknál a kedvenceim, Ilynikh és Katsalapov is elestek, úgy sajnáltam őket.
De még úgy is, hogy nem azok nyertek, akiknek drukkoltam, és Joubert esett, imádtam ezt a napot! Csodálatos volt, és alig várom a holnapot, amikor jön a férfi kűr!
Képek a pályáról:
 |
| A magyar Kristóf. Nagyon ügyes volt, kár, hogy kihagyta azt az ugrást. És nagyon aranyos is egyébként, ott volt egész nap, és készségesen fotózkodott mindenkivel. |
 |
| Brian Joubert |
 |
| Ugrást fényképezni az én gépemmel nagyon nehéz. Már azelőtt nyomni kell a gombot, hogy egyáltalán elrugaszkodna. De azért egyet-egyet sikerült lefényképezni. :) |
 |
| Verner |
 |
| Javier Fernandez |
 |
| Voronov |
 |
| És megint Fernandez |
 |
| Ez a ruha nagyon tetszett, a szoknyarésze nagyon jól mutatott. |
 |
| Na, erre a képre kifejezetten büszke vagyok. A konkrét Picasso a hátán nagyon meglepett, és szerencsére sikerült lefényképeznem. És így, hogy kiderült, hogy a tévében nem is mutatták, még inkább. |
 |
| A Jackos program nagyon jó lett, a közönség tombolt |
 |
| Az olaszokat nagyon le akartam fényképezni, de elég keveset jöttek felém. De itt! Nagyon örülök, hogy ilyen jól sikerült ez a kép |
 |
| A Bűbáj zenéjére koriztak. És itt nem látszik, de a ruha háta valami gyönyörű volt. A nyakánál volt egy csillogó rész, hihetetlen szép volt! |
 |
| Itt látszik a nyakrész, de nem igazán adja vissza |
 |
| Na, ők ketten annyira szépek! Külön-külön is, és együtt is, és ez a ruha is! |
A kulisszák mögött:
 |
| És ott! Sebestyén Júlia |
 |
| Az idei magyar indulók egy fotón |
 |
| Joubert épp a rövidprogram bemelegítésére tart |
 |
| Regőczy Krisztina |
 |
| Amodio, akivel még a parkolóban is összefutottam |
 |
| Joubert hamar hazament, de még épp láttam, amikor kijöttem a rövidprogram végén |
 |
| Éééés! Bár rólam nem a legjobb kép, de Javier Fernandezzel! Annyira aranyos volt, mindenkinek aláírt, fotózkodott, végig mosolygott, beszélgetett. Nem csalódtam benne. Bár volt is oka rá, hogy jó kedve legyen, hiszen egyelőre vezet. |
 |
| Olivier Schoenfelder |
 |
| Már a dobogó után |
 |
| Akit ölelgetnek, az a fiú barátnője. Tök cuki volt, ahogy berángatta a közönséges, biztonsági őrökön keresztül, aztán volt csók meg örömködés :) |
Közben pedig már itthon vagyok, így megtudtam, mit mutattak a tévében, is mit nem. Úgyhogy néhány programot megosztok videóban is, mert sajnos a tévéből kimaradtak. A máriós programot a közönség imádta, a picassós párost pedig mindenki úgy sajnálta, amikor a fiú a végén elesett, mert egyébként nagyon jó volt.
Azt is most értettem meg igazán, hogy miért hangsúlyozzák annyira, ha valaki jó előadó. Persze, a főbb különbségek a tévében is látszódnak, de... Amikor beléptem, azt gondoltam magamban, hogy ez a koripálya nem is olyan nagy. Aztán amikor egyetlen ember felkorcsolyázott, rájöttem, milyen nehéz betölteni egyedül a teret. És van, akinek sikerül, van, akinek nem. Joubert például az esések ellenére is virtuóz volt. Most sajnálom csak igazán, hogy nem láthattam Lambielt és Plushenkot élőben.
Az egyik közönségsiker program:
Deszy a bloggerkedést fanfictionökkel kezdte, azután hamar más területre nyargalt. Jelenleg könyves blogot vezet, Cassandra Clare rajongói oldalát, előzeteseket feliratoz, és próbál képben maradni a kedvenc színészei és sorozatai tekintetében is.
Szia!
VálaszTörlésA férfi indulók között Michal Brezina is ott volt?
Mert akkor még jobban sajnálom, hogy ilyen későn tudtam meg, hogy itt lesz az EB :/
Szia!
VálaszTörlésIgen, itt van ő is. Holnap lesz még a férfi kűr, szerintem még vannak jegyek, úgyhogy ha ráérsz, akkor még tudsz venni jegyet. :)