Mielőtt bárki nekiállna elolvasni, szeretném leszögezni, hogy ez egy történelmi romantikus regény, egy ponyva. Értsd ez alatt, hogy ha nem szereted a nyálas, történelmi romantikus könyveket, akkor lehet, hogy ez sem neked szól. Én ebben a kategóriában fogom értékelni, azaz ne írjatok nekem felháborodott leveleket, hogy ez hogy lehet 5 pontos, amikor közel sem olyan jó, mint mondjuk a Harry Potter, ami szintén 5 pontos. Minden könyvet megpróbálok a saját kategóriájában értékelni. És én szeretem a történelmi romantikusokat, szóval több ilyenre lehet számítani.
Most pedig, hogy ezt tisztáztuk, vágjunk is bele! :D
Pár szó az alaptörténetről:
Kit Montgomery egy kisvárosban marsall. Egy nap váratlanul betoppan hozzá régi barátja, és furcsa kéréssel fordul hozzá. Azt akarja, Kit vegye feleségül a húgát, mivel a lány haldoklik, és az minden vágya, hogy férjhez mehessen. Kit visszautasítja a kérést, amikor azonban találkozik a lánnyal, és megismeri őt, elhatározza, hogy teljesíti a lány utolsó kívánságát. Nem is sejti, hogy Ashton nem csupán egy esküvőre vágyott, hanem arra, hogy ő vegye el, mert már évek óta szerelmes a férfiba.
Most pedig, hogy ezt tisztáztuk, vágjunk is bele! :D
Pár szó az alaptörténetről:
Véleményem ömlesztve:
Hogy miért szeretem annyira ezt a könyvet? Lehet, hogy nem a legizgalmasabb történelmi romantikus, ami olvastam, és lehet, hogy sok helyen nyálas, de az alaptörténet nagyon megfogott. Beleszeretni egy haldoklóba, lehet valami ennél szomorúbb? És a másik oldalról nézve: várni a halált, tudva, hogy még annyi mindent nem éltél át...
Hogy miért szeretem annyira ezt a könyvet? Lehet, hogy nem a legizgalmasabb történelmi romantikus, ami olvastam, és lehet, hogy sok helyen nyálas, de az alaptörténet nagyon megfogott. Beleszeretni egy haldoklóba, lehet valami ennél szomorúbb? És a másik oldalról nézve: várni a halált, tudva, hogy még annyi mindent nem éltél át...
Ez a történet nem csupán egy szimpla ponyva, amiben a férfi elcsábítja a nőt, vagy fordítva. Ebben tényleg vannak érzelmek, néhol kifejezetten szomorú, és talán pont ezért annyira magával ragadó. Abba is érdekes és szomorú belegondolni, hogy régen olyan betegségekbe haltak bele, amelyekre ma már van gyógymód, akkor azonban még azt sem tudták, mi fán terem, és olyan őrült dolgok keringtek, mint pl. az, hogy nem kapja el a tüdőbajt az a lány, akinek már van férje.
Annak ellenére, hogy romantikus regény, elgondolkoztatott. Vajon mit tennék, ha rólam derülne ki, hogy valószínűleg már a következő nyaramat sem élem meg? És mit tennék, ha kiderülne, hogy a lány, akit szeretek, haldoklik?
Egy másik fontos kérdés is felmerül a könyv olvasása közben, ez pedig az eutanázia kérdése. Egy haldoklót etikus dolog-e átsegíteni a halálba, ha már nincs kiút? Ha csak szenved, de gyógyulás ne várható?
Közben titkok derülnek ki Kit múltjából, amivel - a halálos kóron kívül - mindkettejüknek meg kell küzdenie.
Pár szó a főbb szereplőkről:
Kit az egyik legérzőbb férfi karakter, akit ponyvában láttam. Egyszerre erős és férfias, és érzékeny. Nagyon jól eltalált karakter, én imádtam.
Ashton nagyon emberi. Melyik lány ne álmodott volna arról, hogy elveszi egy férfi, akiért már nagyon régóta rajong a távolból? Ashton a betegsége, az ártatlansága és naivsága ellenére igenis erős nő, bátran szembenéz még a halállal is.
Cím: A történelmi romantikusok címéért általában nem rajongok, különösen kiemelkedőnek ezt sem érzem. Értem én, hogy szóviccet akartak kihozni az egészből, de egyrészt rögtön az elején lelövik a poént vele, másrészt akkor volt már olyasmi, hogy az orvos receptet írt? Hm... Nem vagyok benne biztos.
Kedvenc karakter: Kit
Legkevésbé tetsző karakter: -
Ami tetszett: Egyben az egész.Nagyon tetszett az írónő utószava.
Ami nem tetszett: Azok a részek, amelyek nem Kit, hanem az ikertestvére szemszögéből játszódtak.
Kiknek ajánlom: Mindenkinek, aki szereti a történelmi romantikus regényeket, és nem zavarja őket egy kis szomorú szerelem.
Borító: Őszintén? Nem szeretem, de ez majdnem minden történelmi romantikusra érvényes. Elképesztően idegesítő, hogy pucér pasik fityegnek a borítóikon, hogy mindenki tudja a vonaton, hogy mégis milyen könyvet olvasol. Vagy ez csak engem zavar? Na mindegy. De ha szigorúan erre a borítóra gondolok, nincs benne semmi, ami kifejezné a történet mélységeit.
Amivel esetleg összekötném: A folytatásával, a Vak végzettel mindenképpen, a haldokló szerelem téma miatt pedig esetleg Nicholas Sparkstól a Leghosszabb úttal.
Kiadó: Alexandra Kiadó
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése