Filmélmény - Futótűz

Sziasztok!

Ígértem, hogy majd írok véleményt a Futótűzről, és most, hogy már kétszer is láttam és kicsit volt is ideje leülepedni, eljött az ideje. Megint csak ne számítsatok profi kritikára, és szerintem a könyvet is már legalább 1-2 éve olvastam, de azért leírom, mit gondoltam, róla.

IMÁDTAM! Szerintem az egyik legjobb adaptáció, ami az elmúlt néhány évben készült. Hogy miért? Egyrészt elképesztően hűek maradtak a könyvhöz, így a könyv rajongóinak sem okoz egy pillanatra sem csalódást, másrészt tökéletesen működik azok számára is, akik nem olvasták a könyvet.

Amit megváltoztattak, azt okkal változtatták meg vagy esetleg hagyták ki a filmből. Vagy túl sokat árult volna el túl hamar - mint például Plutarch az órával -, vagy egyszerűen nem lett volna különösebb értelme, így kimaradt - mint például Haymitch viadala, amit bár nagyon sajnálok, teljesen jogos a kihagyása. Volt néhány dolog, amit pedig időben változtattak meg kicsit, de ezeket mind arra használták, hogy a hangulatot még jobban megerősítsék, és nagyon jót tettek vele a filmnek. Bevallom, én még sírtam is, az a jelenet, amikor a 11-es körzetbe mennek Katnissék, gyilkos! És hasonló csúcspont volt még számomra a Caeser által vezetett show, bár a SPOILER Katniss terhes szál eléggé elsikkadt, Peeta nyilatkozata szerintem nyugodtan lehetett volna picikét hosszabb, mint a könyvben, úgy még nagyobbat ütött volna a bejelentés. SPOILER VÉGE

Az egyik kedvenc jelenetem. Nagyon tetszett, hogy milyen határozottan és keményen állt Katniss, a láng pont a legjobb pillanatban lobbant, hihetetlen hatásos volt. És Jennifer Lawrence egyszerűen gyönyörű!

Alapvetően jellemző a filmre, hogy még a könyvnél is kicsit sötétebb tónust adtak neki. Már elég kemény jelenetekkel kezdünk, és ez nem is igazán fog változni. Viszont azért akadt benne egy-két vicces jelenet is, ezekkel kicsit azért oldották a nyomasztó jelleget, és kifejezetten jól esett a komoly témák közepén egy jól megválasztott humoros rész - például Johanna első jelenete.

Finnick - az én szívem csücske - és a kockacukor. Még ez is belekerült!

Egyébként a film annyira jó, hogy még azt is sikerült elérnie, hogy izgultam, pedig pontosan tudtam, hogy mi fog következni. 

A látványvilág valami elképesztően jó lett, sokkal jobb, mint az első filmben. Már nincsenek gagyi lángok, ez bizony nagyon is valóságosnak hat, a jelmezek gyönyörűek, az aréna pedig lélegzetelállító! Nyilván ebben nagy szerepe van annak is, hogy sokkal nagyobb költségvetésből dolgozhattak - 78 millió helyett már 130 millióval.

A ruha átalakulását tökéletesen megoldották, lélegzetelállító volt. És előtte és utána is gyönyörű!

A szereposztás parádés, mind a régi, mind az új szereplők remekeltek. Különösen kiemelném Jennifer Lawrence-t, amit az a lány az arcával képes művelni, az hihetetlen! Bár tulajdonképpen mindenkit dicsérhetnék, mert Finnick és Mags is nagyon jók voltak, és nekem kifejezetten kellemes meglepetést okozott a Johannát alakító Jena Malone. Ja, és Effie ebben a részben annyira jó volt! De azért a szereplőkkel kapcsolatban is tudok mondani olyat, aki nem igazán tetszett. Ő pedig nem más, mint Annie Cresta. Csak néhány pillanatra látjuk, de én nagyon nem így képzeltem el.

Annyira cukik együtt, különösen ebben a jelenetben. Finnick és Mags

Amit szintén nagyon jól megoldottak a film esetében az az, amit a könyvvel kapcsolatban sokan kifogásoltak. Mégpedig azt, hogy Suzanne Collins magát másolja, hiszen gyakorlatilag ugyanaz történik, mint az első részben, irány megint az aréna. Én mondjuk ezt a könyvben sem éreztem olyan erősnek, ám a film esetében ezt már senki sem kifogásolhatja. Az arénabeli rész hangulata teljesen más, mint az első filmben, és azzal, hogy folyamatosan követjük az eseményeket Snow elnök és Plutarch társaságában is, végig erősen érezni, hogy ez egy politikai játszma, és mit már egyáltalán nem csak a viadalról van szó.

Az arányokat is nagyon jól eltalálták. Az első résznél sokan panaszkodtak, hogy túl sokat láttunk a Kapitóliumból, és túl keveset kaptunk a viadalból. Itt mindkettőből volt elég.

Ha valamit kellene mégis mondanom, ami negatív. Egyrészt van egy jelenet rögtön az arénában, amikor Peeta a vízben küzd egy másik versenyzővel. Ezt a jelenetet azért sajnáltam, mert bármi is történt a víz alatt, itt bizony gyakorlatilag Peeta ölt. Márpedig pontosan az volt Peeta megmentésének az alapja, amit nagyon sokszor hangsúlyoznak a könyvben, hogy Peeta az egyetlen, aki ártatlan, akinek még nem tapad vér a kezéhez. Ezt itt csak említés szintjén halljuk, bár persze azért megjelent Peeta jósága pl. a majmos jelenet után. 

A másik, ami nem tetszett, vagyis nem annyira tetszett, az a film lezárása. És nem azért, mert hangulatban nem passzolt, és Jennifer Lawrence arcán tökéletesen tükröződött, aminek kellett. A problémám azzal volt SPOILER, hogy ez a nyolcvanhetedik film az elmúlt időszakból, amit úgy fejeznek be, hogy valakinek a szemét nézzük. Kicsit kliséssé vált, és kár érte. SPOILER VÉGE

Amiről még nem beszéltem, az a zene, de hát mondanom sem kell, hogy imádtam! A háttérzenéket is, és a szöveges dalokat is a soundtrackről, külön kedvencem Christina Aguilera We Remain című dala, illetve az Atlas a Coldplaytől.

A We Remain zenére vágott előzetes amúgy is személyes kedvencem, tökéletes példa rá, hogy milyen jól egészíti ki egymást egy jól összevágott videó és a zene. 

Miután először megnéztem, alig vártam a másodikat, most pedig nézném harmadszorra. Folyamatosan a fejemben pörögnek a jeleneteket meg a zenék, és tűkön ülök, hogy újra láthassam! Két és fél óra, tehát abszolút nem rövid, de nagyon szívesen néztem volna akár még hosszabban. 

Nálam csillagos ötös!

Oszd meg Google Pluson

A szerző: Deszy

Deszy a bloggerkedést fanfictionökkel kezdte, azután hamar más területre nyargalt. Jelenleg könyves blogot vezet, Cassandra Clare rajongói oldalát, előzeteseket feliratoz, és próbál képben maradni a kedvenc színészei és sorozatai tekintetében is.